Legyen helyén a szíved!

Forrás: Daniel Goleman könyvei
Szerző: Joó Gyöngyi
ELH Kft. senior tréner / coach

vegleg-RGB (2)
gyongyiuj

Legyen helyén a szíved!

Forrás: Daniel Goleman könyvei
Szerző: Joó Gyöngyi – ELH Kft. senior tréner / coach
Sokunknak ismerős ez a mondás, azzal a különbséggel, hogy a „szíved” helyén az „eszed” áll.
És ismerős ez a szituáció is – szívünk helyén az eszünk – vagyis amikor racionális énünkkel elnyomjuk a bennünk lévő érző világot.
Mi most igyekszünk a szívet is a megfelelő helyre tenni, mert talán meglepő módon, de helye van a munkában és az élet minden területén.
Ha már egyszer velünk van, s testünkben hordjuk életünk motorjaként, akkor a belőle eredő érzéseket sem szabad kirekesztenünk. Most akkor a szívünkkel, vagy az eszünkkel érzünk?
A szív tulajdonképpen az érzések eredetének metaforája, mely hangsúlyozza fontosságukat és azt, hogy ha valamit a szívünk által tudunk, az másfajta meggyőződést, mélyebb szintű bölcsességet takar. Valójában az érzések központja is agyunkban van.
Pontosabban érzéseink jelentőségét az agyunk limbikus részének alsó gyűrűjében található amygdala határozza meg.


Goleman sorolja róla, hogy ez érzelmi emlékeink tárháza, e nélkül nincs személyesség, nem ismerjük fel érzelmeinket és nem tudunk hozzájuk viszonyulni. Ettől tudunk sírni és vigasztalódni, ő felel minden szenvedélyünkért. Ősibb része agyunknak, mint a gondolkodó agykéreg, s épp ebből eredően sok esetben az amygdala veszi át cselekvéseink irányítását, még mielőtt a gondolkodó agy döntésre jutna.

Érzéseinknek van külön gondolkodásmódja, aminek nincs köze a racionális elméhez. Például, ha észlelünk valamit, azt nemcsak felfogjuk, azonosítjuk, hanem agyunk egyből véleménnyel is szolgál hozzá, tudjuk kedvünkre való-e a dolog vagy sem.
Az amygdala folyamatosan vizsgálja a beérkező észleléseket és úgymond keresi a bajt minden tapasztalatban. Kérdéseket tesz fel az érzékletnek. Utálom? Félek tőle? Bánt? Ha a válasz igen, akkor üzeneteket kürtöl szét a szervezetben és felkészíti a reakcióra. A pulzus nő, a figyelem összpontosul, a mozgásközpont aktiválódik, stb.
Az agykéreg memóriarendszere is rááll a problémára, minden más gondolati fonalat háttérbe szorítva, hátha van hasznos információ a válsághelyzethez. Sajnos ez a kezdetekben túlélésünket biztosító reakciós mechanizmus, sokszor okoz galibát a hétköznapi életünkben, mikor feleslegesen veszítjük el uralmunkat érzéseink felett. Mikor ráüvöltünk a gyerekre, ha kilöttyenti a kakaót a szőnyegre, amitől még jobban megijed és kiborítja az egészet. Vagy amikor hangosan nevetségessé tesszük hibázó kollégánkat mindenki előtt. Ezek azok a hirtelen érzelmi reakciók, amiket utólag megbánunk és amely hibák jóvátétele sokkal több energiánkba kerül, mint amibe az önkontroll gyakorlása került volna.
Az érzelmi intelligencia nem azonos azonban az önkontrollal, sokkal összetettebb annál. Az EQ 5 fő összetevőjét, azok definícióját és néhány jellemzőjét mutatja a lenti táblázat.
ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÖSSZETEVŐI
erzelmi-intelligencia-osszetevoi
„Ismerd meg önmagad” – hirdeti már két és fél ezer éve a delfi jóshely felirata. Önmagunkat megismerni azt jelenti, hogy őszinték vagyunk magunkkal és másokkal szemben. Ismerjük érzéseinket, erősségeinket, gyengeségeinket, szükségleteinket.
Az ilyen ember belátja például, hogy a szoros határidők frusztrálják, ezért megtervezi és tervei szerint végzi munkáját. Teljesítményértékelésnél felismerni onnan, hogy képes beszámolni korlátairól és konstruktív kritikát kér. Nem tűz ki irreális célokat, az erősségeire épít és tudja mikor kérjen segítséget.
A kiválasztási folyamat során az őszinte és nyílt emberek gyakran kiesnek a rostán, amiatt, hogy nem elég „kemények” ahhoz, hogy embereket vezessenek. Ehhez képest később folyamatosan elvárják és kérik a „kemény” vezetőtől, hogy értékelje saját és beosztottai képességeit.
Érzéseink felismerésében talán segít, ha tudjuk, hogy nyolc alapérzésre vagyunk képesek. Ezek James szerint: harag, félelem, szeretet, gyűlölet, boldogság, bánat, szégyen, büszkeség. Az alapérzéseken túl pedig számtalan sok szövevényes érzés jön-megy bennünk, melyeket ugyan megfogalmazunk szavakkal, de akár teljesen másképp éljük meg őket. Ilyen például a szerelemből eredő féltékenység is, mely a harag és a félelem együttese.
Érzéseink kezelése, önkontrollunk olyan, mint egy folyamatos belső kommunikáció, mely segít, hogy ne váljunk érzéseink rabjává és akár negatív energiáinkat is hasznosra fordítsuk. Azok, akik nem esnek pánikba a változástól, hanem képesek azzal együtt mozdulni, mely a mai kompetitív környezetben nélkülözhetetlen kompetencia. Mindez persze nem negatív érzéseink elrejtését jelenti, inkább szenvedélyünk hullámainak meglovaglását, az értelem és érzelem egyensúlyának megvalósítását.
Általában nem is az bánt minket, ami történik velünk, hanem az, ahogy fogadjuk és magunkban lefordítjuk a történést.
Viszont az ember egyik legnagyobb hatalma, hogy megválaszthatja válaszát.
Érzelmeink menedzselésében ezért segít, ha pro-aktívak vagyunk, felelősséget vállalunk saját hangulatunkért, nem vádolunk másokat vagy eseményeket érte. Viselkedésünk, reakciónk pedig érzéseink felismeréséből származó és értékeink alapján meghozott tudatos választás következménye
.
Az empátia – mindannyian ismerünk empatikus embereket és felismerjük, ha valaki empátiával fordul felénk. Az empátiával rendelkező egyén egy válsághelyzetben nem saját aggodalmát tárja a többiek elé, hanem emberei félelmén próbál enyhíteni.
Goleman szerint három fő oka van annak, hogy az empátia előtérbe került.
A csapatmunka elterjedése, mely megkívánja az együttműködést, s ezáltal mindenki érzésének, gondolatának meghallgatását és kezelését.
Másik ok a globalizáció. A kultúrák közötti együttműködés megköveteli, hogy a szavak mögé lássunk, elfogadjuk és megértsük a másik felet, tiszteletben tartva a különbségeket.
Harmadszor empátia kell a tehetséges emberek megtartásához. A mai környezetben akár veszélyes is lehet, ha egy tehetséges munkatárs elmegy, hiszen egyéni, csapat és szervezeti tudás is távozik vele. Ezért hatékony coach-nak, vagy mentornak kell lenni vezetőként, belelátni az emberek fejébe, szívébe, tudni, mikor mire van szükségük és hogyan lehet segíteni, támogatni őket.
Az empátia nem szimpátia, mely érző lélekként képtelenné tesz minket nehéz döntések meghozatalára.
Három összetevőből áll össze:
(1) érzékeny és pontos megértése a másik ember érzéseinek
(2) a helyzet megértése, mely előidézte a másik félben az adott érzelmi állapotot
(3) olyan kommunikáció a másik féllel, mely érzéseinek megértését és személyének elfogadását sugározza.
Az empatikus kommunikációhoz meg kell tanulnunk a másik meghallgatásának művészetét.
Sok mindent tudunk csinálni, amit tévesen hallgatásnak hívunk, közben pedig: oda sem figyelünk, úgy teszünk, mintha figyelnénk, szelektíven hallgatunk vagy csak a szavakra és a tartalomra figyelünk.
Amikor empátiával hallgatunk valakit, abban részt vesz a szemünk, fülünk, és szívünk. Figyelünk a szavakra, a hangszínre, hangsúlyra, és a testbeszédre. És keressük az érzéseket, viselkedést és a jelentést. Egyszóval úgy hallgatunk, hogy megértsük a másikat.
A társas készség nem egyszerűen barátságosságot takar. Inkább azt, hogy képesek vagyunk megtalálni a közös hangot bárkivel, tudunk az emberekre hatni.
Az az alapfeltevés rejlik mögötte, hogy egyedül nem megy. Mind a négy EQ tényező szerepet játszik abban, hogy milyen a társas készségünk.
Ha megértünk másokat, kontrolláljuk érzelmeinket és pozitív a kisugárzásunk, nem véletlen leszünk népszerűek, hanem mert szeretnek velünk dolgozni az emberek.
Irodalom:
• Goleman, D.: Érzelmi intelligencia, Budapest, Háttér Kiadó, 1997
• Goleman, D.: Érzelmi intelligenciateszt, Budapest, Magyar Könyvklub, 1998
• Goleman, D.: Érzelmi intelligencia a munkahelyen, Budapest, Edge 2000 Kiadó, 2004
• Goleman, D.: Romboló érzelmek, Budapest, Trivium Kiadó, 2005
• Goleman, D.: Társas intelligencia – az emberi kapcsolatok új tudománya, Bp., Nyitott Könyvműhely, 2007
• Goleman, D.: A meditáció ősi művészete, Bp., Nyitott Könyvműhely, 2009
• Goleman, D.: A jóság hatalma – a Dalai láma látomása az emberiségről, Bp., Libri kiadó, 2015