Jakó Melinda: Tanácsadók és szervezeteik Magyarországon

 
A hagyományos felosztás szerint a munkavállalókat két csoportba lehet sorolni: magasabb képzettséggel bíró, ún. fehérgalléros (white collar worker) dolgozókra, és elsősorban fizikai munkát végző kékgalléros (blue collar worker) dolgozókra. Kelley szerint (1985) a tanácsadók, a munkavállalók egy harmadik, sajátos csoportját kezdik megteremteni, az úgynevezett aranygallérosokat (gold collar worker), akik a tudás átadását, alkalmazását segítik elő az élet különböző területein.

 

A tanácsadás közel nyolcvanéves múltra tekint vissza Magyarországon.

 
Ma már nincs a gazdasági életnek olyan területe, mellyel kapcsolatosan ne alakult volna ki valamilyen tanácsadói üzletág.

 
A magyarországi (vezetési) tanácsadói piac fejlődését vizsgáljuk meg ezen tanulmányban, mivel a tanácsadás, a gazdasági élet innovációjának egyik fokmérője, amely így az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kapcsán fontos indikátor-szektorrá válhat, hiszen szoros kapcsolat van az erre a területre fordított összegek nagysága, és az adott ország gazdasági fejlődése között.

 
A tanácsadó, az adott téma kompetens szakértője, tehát specializált terület ismeretét bírja, legyen az adó, jog, környezetvédelem, marketing, minőségügy, mezőgazdaság, humán erőforrás-fejlesztés. Ebben magas szintű elméleti és tapasztalati tudással rendelkezik, és ezt a tudást képességei révén, a gyakorlatban is hasznosítani tudja. Az adott szervezettől független, objektív véleményalkotásra képes szakértő.

 
Mikor veszik igénybe a tanácsadókat a cégek, intézmények?

 
• Ha speciális szakértelemre van szükség egy problémahelyzet feltárásához és a megfelelő intézkedésekre vonatkozó ajánlások kidolgozásához, és ilyen szakértővel, az adott szervezet nem rendelkezik.
• A megfelelő szakértelem rendelkezésre áll az adott szervezetben, de kapacitás hiánya miatt – a rendelkezésre álló idő, munkaerő létszáma – célszerűbb, gazdaságosabb a feladatot külső szakemberre bízni, mint a probléma kezelésével foglalkozni, erre egy státuszt fenntartani.
• Ugyancsak szakértőre, külső tanácsadóra van szükség akkor is, ha a szervezethez tartozó szakember(ek) érdekeltsége, hierarchiában elfoglalt helye, szervezeti függősége akadályozza az objektív feltárást, a probléma objektív kezelését.

 
A tanácsadók típusával és megjelenési formájával kapcsolatban számos vélemény ismert a szakirodalomból.

 
A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (VTMSZ) hivatalos álláspontja szerint, az alábbi két nagyobb csoportba sorolhatjuk őket:

 
• „szakértő tanácsadó” (resource consulting): Szaktudása és tapasztalatai alapján kész receptmegoldásokkal segíti elő az ügyfél problémáinak a megoldását.
• „folyamat-tanácsadó” (process consulting): A tanácsadó tevékenysége a szituáció alapos megismerésével, feltárásával és körüljárásával kezdődik, az ügyfél saját problémamegoldásának, gondolkodási folyamatainak elősegítésével folytatódik, hiszen a megoldást is maga az ügyfél találja meg, és ezen belső szervezeti tudás, szakértelem, kreativitás mobilizálása a tanácsadó feladata. Például tipikusan szakértő tanácsadó egy fejvadász cég specialistája, aki megtalálja az adott posztra a legmegfelelőbb vezetőt. A tréner vagy coach folyamat-tanácsadó, aki speciális felnőttképzési módszerek segítségével a résztvevők készségeinek fejlesztését a gyakorlatban segíti elő, aki vezetőként aztán maga ér el fejlődést, jobb eredményt az adott poszton.

 
Összefoglalóan:

 
A tanácsadás olyan vezetési és közgazdasági kérdésekben független személyek által nyújtott szolgáltatási tevékenység, amely magában foglalja a problémák és lehetőségek felismerését és elemzését, megoldási javaslatok kidolgozását és megvalósításukhoz nyújtott segítséget.

 
A vezetési tanácsadás jellegzetes funkcionális területei

 
Stratégiai tanácsadás
Fejvadászat
Szervezetfejlesztési tanácsadás
Tréning tanácsadás
Marketing tanácsadás
Mérnöki tanácsadás
Pénzügyi tanácsadás
Mezőgazdasági tanácsadás
Informatikai tanácsadás
Adó- és jogi tanácsadás
Termelési és működési tanácsadás
Regionális, térségi tanácsadás
Minőségügyi tanácsadás
Személyzeti tanácsadás
Outsourcing
Változás és válságkezelés

 
Forrás: BKIK A tanácsadói tevékenység Magyarországon

 
“A 80-as évek végén megtörtént politikai változások előtt a legtöbb kelet-európai országban a tanácsadási szolgáltatást államilag irányított, ágazati kutatóintézetek vagy különböző minisztériumok részlegei nyújtották. Magyarországon a tanácsadás ugrásszerű növekedésnek a 80-as évek közepétől indult, amikor a világbanki szerkezetátalakítási programok beindulásával az első tanácsadó vegyesvállalatok jöttek létre, főleg német, osztrák és svájci cégek közreműködésével, és megjelentek azon – az addigi gazdasági szerveződések számára még ismeretlen – tanácsadói területek, melyek a cégeket piackutatásban, marketingben, humán erőforrások fejlesztésében segítették.

 
A tanácsadó cégek és tanácsadók számát tekintve a magyar piac ma már megközelítette a fejlett országok idevonatkozó adatait – 10 millió főre több mint 3000 tanácsadó jut, a tanácsadó cégek száma pedig meghaladja a 300-at. Tanácsadói szakmai szervezetek

 
A tanácsadással foglalkozó cégek Magyarországon is eljutottak már abba a fázisba, mely a hatékonyabb együttműködés és profit reményében szervezetek, egyesületek létrehozását eredményezte.

 
A legnagyobb ilyen képződmény, mely alulról érkező kezdeményezések útján, a már meglévő kamariális keretek között formálódott ki, és immár 4 éve sikeresen fejti ki lobbytevékenységét, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatán belül a Tanácsadás Szakmai Osztály (mozaiknevén: TANOSZT). Ez az intézmény nem csak egyéni tagokat és cégeket foglal magába, hanem 9 tanácsadói szakmai szervezet és érdekképviseletet gyüjtőhalmaza. A TANOSZT magát úgy definiálja, hogy „a magyar tanácsadó iparág szakmai érdekképviseleti szervezeteit összefogó, a magyarországi tanácsadó szakma tevékenységének szervezetebbé tételén, fejlődőképességének elősegítésén munkálkodó, a hazai tanácsadó szakmát iparági szinten, átfogó módon képviselő, szakmapolitikai koordináló, harmonizáló, fejlesztés-ösztönző és iparági érdekérvényesítő, szakmai, kamarai szervezet.” (BKIK TANOSZT, Küldetés)

A BKIK TANOSZT tagjai – szakmai szervezetek, egyesületek

 
Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ)
Informatikai Vállalkozások Szövetsége Tudásmenedzsment Szakcsoport+ (IVSZ)
Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága (SZMT)
Magyar Gazdaságfejlesztést Támogató Társaság (MATT)
Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetsége (EETOSZ)
Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége (MTSZ)
Magyar Marketing Szövetség Tanácsadói Tagozata (MMSZ)
Tréning Kerekasztal Egyesület (TK)
Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesülete (VOE)

 
Forrás: BKIK taglista

 
A tanácsadói tevékenység megítélése Magyarországon – TANOSZT felmérés

 
A Tanácsadás Szakmai Osztály 2003 elején elkészült, a tanácsadó és oktatási piaccal kapcsolatos felmérése a munkaadói oldal véleményét tükrözi, a következő kérdések megválaszolása mentén:
• Milyen tanácsadási-oktatási szolgáltatásokat, milyen mértékben vesz igénybe? • Hogyan vélekednek ezen szolgáltatások minőségéről, áráról?

 
• Mi alapján választják ki a tanácsadó személyét, ill. a tanácsadó céget?
• Hogyan ítéli meg az EU-csatlakozás hatásait ezen területre?
• Összességében hogyan ítéli meg ezen szolgáltatás jövőjét?

 
A tanácsadás ágazatai, szolgáltatások minősége, tanácsadó kiválasztása

 
A felmérésből kiderült, hogy a már eddig is gyakorta alkalmazott jogi, pénzügy-számviteli tanácsadási szolgáltatás mellett egyre jelentősebb súllyal kerül sor vezetési, minőségbiztosítási, marketing, informatikai, humán tanácsadók felkérésére. A humán erőforrás fejlesztése az igénybe vett oktatási szolgáltatások mind szélesebb palettáját jelentik: informatikai képzés, vezetőképzés/készségfejlesztés, nyelvoktatás, szakképesítés, belső továbbképzések, stb.

 
A tanácsadási szolgáltatások minőségéről megoszlanak a vélemények, de a megkérdezettek közel 60%-a szerint megrendelőnek a tanácsadásból származó haszon jóval nagyobb, vagy közel akkora, mint amibe a szolgáltatás kerül. A felmérés kíváncsi volt arra, hogy a megbízók milyen szempontok figyelembe vétele mellett döntenek az egyes tanácsadók kiválasztása mellett, ill. ellene. A kialakult sorrend azt mutatja, hogy meghatározó jelentősége van az ismerősök, kollégák, üzleti partnerek ajánlásának, de fontos szempont a kiválasztáskor a beérkező ajánlati anyag szakmaisága és a tanácsadó professzionalitása (szakmai előélet: publikációk, minősítések, stb.).

 
Mindemellett nem hivatalos ajánlásában a következő sorrendet javasolja a tanácsadó (cég) kiválasztásakor a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége:

 
1. Személyes referencia, szimpátia, bizalom
2. Az adott szakterületen való jártasság
3. A tanácsadó referenciái
4. Munkadíj
5. Létszám, cégnagyság, minősítések
6. Földrajzi közelség
7. Rugalmas rendelkezésre állás
8. Kockázatvállalás

 
A válaszadók kétharmada szerint a tanácsadás jelentősége, a szolgáltatás igénybevétele a jövőben, különösen az európai uniós csatlakozás után várhatóan tovább növekszik. A tanácsadás jövője Magyarországon – tendenciák Az elkövetkező években a növekedés és differenciálódás kapcsán ez az „iparág” is beléphet az érett fázisba:

 
A multinacionális cégek, valamint állami vállalatok és intézmények mellett egyre több üzleti partner jelenik meg a kis- és középvállalkozások köréből is, akik tanácsadási szolgáltatásokat vesznek igénybe. A növekvő szolgáltatási paletta napjainkban is erőteljesen érezhető, egyre változatosabb és hatékonyabb módszerek jelennek meg a tanácsadók eszköztárában, melynek nagyobb része külföldön már bevált, „importált-adaptált” termék, más része pedig a hazai viszonyokból kinövő sikeres fejlesztés.

 
A generalisták és a specialisták között várhatóan az utóbbi kerül ki győztesen az egyre élesedő versenyből, ugyanakkor jellemző lesz olyan társasági működés is, ahol az adott fő tanácsadási tevékenység mellett más, soron kívüli, kiegészítő szakértői megbízásokat is kap ugyanazon megrendelőtől a tanácsadócég.

 
A megrendelői oldal mennyiségi növekedése mellett a megbízásért versengő tanácsadói társaságok száma is nő: az EU-csatlakozás kapcsán más tanácsadási szolgáltatók megjelenése és térnyerése is várható, főképpen uniós központú cégek. A növekedés vagy életben maradás egyik útja a tanácsadói hálózatos társaságok/egyesületek létrejötte, mely különféle tanácsadói szolgáltatások újfajta integrációját teszi lehetővé, és ezáltal versenyképesebb megjelenést a tömörülő cégeknek.

 
Több szövetség, számos hazai egyetem és néhány magáncég kezdeményezésére már hosszabb ideje folynak a tanácsadók képzését és minősítését biztosító, elsősorban kompetencia alapú modulokból építkező programok.

 
Az egyik ilyen kezdeményezés a Tanácsadó Képző és Minősítő Program (TKMP) címet viseli, amely a BKIK Tanácsadó Szakmai Osztály kezdeményezésére indult képzési koncepció és tervezet. Számos érdekes folyamatról lehetne még beszélni, összességében elmondható, hogy ezen terület súlya Magyarországon egyre nagyobb és erősebb, és ezzel együtt nõ azon tudományos kutatások, fejlesztések száma és ismertsége is, melyek magyar kútfőből, magyar közegben megfogant megoldások és tapasztalatok alapján születtek.

 
Felhasznált irodalom

 
CSANÁDI PÉTER (2003): A tanácsadói és oktatási piac aktuális helyzetének felmérése. (Az előadás elhangzott: SZIE – Gödöllő, 2003. április 23.) Ave New Marketing Kft. munkája nyomán, a BKIK Tanácsadás Szakmai Osztály megbízásából, Budapest.
DRIMÁL ISTVÁN (2001): A tréningtanácsadás és a folyamat-tanácsadás összefüggései. In: Easy Herald – virtuális magazin, 2. szám. www.easylearning.hu Magyarországi tanácsadó szövetségek és érdekképviseleti szervezetek. (2003) BKIK Tanácsadás Szakmai Osztály, Budapest. 3-8.
POÓR JÓZSEF (2000): A tanácsadás alapjai: múlt, jelen, jövő. Menedzsment tanácsadási kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Kiadványok, Budapest. 33-56.

Organisations and the consultants in Hungary

 
The consultancy is one of the most important benchmark of the economical life’s innovation for each country. So, the situation is the same in Hungary.

 
The first part of the study is clarifying the consultant and the consultancy identification, show the Hungarian consultancy activity results for today and the most important organisations of the region.

 
The second part contents an analyse of the consultancy services field, and the aspects of the selection flow from the consultants, and wiew the level of the services versus prices.

 
The study try to show something from the future tendency with the connection of the changes of Hungary (EU-connection, recession of economy).