Cikk a Világgazdaságból

 
Drimál István: A vállalaton belüli visszaélések

 
A vállalaton belüli visszaélések, csalások, a korrupció, különösen az Enron-ügy kapcsán került a közvélemény figyelmének középpontjába. Mint a legutóbbi eset, az olasz Parmalat csődje is rávilágított, a társaságoknak jelentős pénzügyi veszteséget is okozó törvénytelen gyakorlat napvilágra kerülése, a cég hírnevére is drámai hatással van. A vásárlók és a befektetők, érintett társasággal szembeni bizalmatlansága, elfordulásuk a cégtől sokszor a közvetlen, pénzben kifejezhető károkat többszörösen meghaladó veszteségek forrásává válik.

 
Hazánkban az Easy Learning Hungary Kft. az Egyesült Királyságban hat évvel ezelőtt sikerrel bevezetett tréning adaptálásával, a Korrupció és belső visszaélés ellenes képzés vezetők számára nevű program keretében tart előadásokat, workshopokat menedzserek részére azzal a céllal, hogy segítsen nekik felismerni, és kezelni a beosztottak ez irányú ténykedését. A szervezeten belüli visszaélésekkel, csalásokkal, korrupcióval kapcsolatosan négy rizikófaktorról beszélhetünk – magyarázza Drimál István ügyvezető igazgató.

 
Először is, minél több hierarchiaszinttel, telephellyel rendelkezik egy vállalat, illetve ha a központ és a fő tevékenység végzése máshol helyezkedik el, annál nagyobb a valószínűsége az alkalmazottak törvénybe ütköző magatartásának.

 
Másodszor, a szervezeti kultúra nagyban befolyásolja a visszaélés egyes fajtái bekövetkezésének lehetőségét. Sokat tehet az adott társaság a szóban forgó illegális cselekvések minimalizálásáért, eliminálásáért, ha egy tartalmas és alkalmazott etikai kódexszel rendelkezik.

 
Harmadszor, nem mindegy, milyen a munkatársak hozzáállása, a főnök-beosztott közötti viszony, az alkalmazottak kiválasztása és képzése a cégnél.

 
Példaként hozza fel az ügyvezető igazgató – aki Kaposi Kálmán trénerrel közösen viszi a kifejezetten vezető-centrikus programot – azt az esetet, amikor egy nagyon szigorú, már-már autokrata vezetői stílussal találják magukat szembe az alkalmazottak. Ekkor természetes, hogy ez alól ki akarnak bújni, amelynek egyik megtestesülése a csalás, visszaélés mint a bosszú formája. Ezt is figyelembe véve a jó főnök bizalmi kapcsolat kialakítására törekszik. A vállalaton belül is érvényesül a rohadt alma-effektus: egy, a visszaéléstől nem visszariadó alkalmazott „megfertőzi” társait. De persze saját érdekeink érvényesítése is vezethet akár információeltulajdonláshoz. Végül, a csőd szélén álló, vagy nagy belső kapacitáskihasználatlansággal jellemezhető szervezet esetén fordulnak elő a visszaélések egyes fajtái.

 
Érdekesség, hogy mind a sok hierarchiaszinttel rendelkező vállalatok, mind az államigazgatási szervezetek igénybe veszik az Easy Learning szolgáltatását, de a bankok, biztosítók szférája nem nyitott az együttműködésre, emeli ki Drimál István, noha például a pénzmosás ellen komoly harc bontakozott ki a világon. Ősszel a program a BKIK uniós pályázaton elnyert pénzén a mikro- és kisvállalatok irányába is elindul.

 
Hogyan lehet az említett problémák ellen védekezni?

 
Hogy csak néhányat említsünk: minél laposabb szervezetet kell kialakítani, így az információáramlás és az ellenőrzés közvetlen lesz. Fontos a hatékony számítástechnikai rendszer, a rendszergazdák erkölcsi feddhetetlensége, de eszköz lehet, ha a kontrolling területen ténylegesen alkalmazzák a szigorú ellenőrzést. A cég pangását pedig bármi áron meg kell szüntetni – véli a neves szakember.

 
Rizikófaktorok:

 
• Strukturális tényező
• Szervezeti kultúra
• Személyi kockázatok
• Gazdasági környezet