Interjú Drimál Istvánnal a vállalati visszaélés és korrupció ellenes programról
A korrupció nem magyar sajátosság, jelen van szinte minden országban.
Az elmúlt és elkövetkező esztendők egyik nagy kihívása a különböző korrupció-gyanús helyzeteknek a felismerése, illetve az ilyen szituációk kezelése. A veszély- a szakemberek szerint – a versenyszférában és a közélet minden olyan területen fennáll, ahol anyagi vagy más előnyökhöz lehet jutni. Európai Uniós csatlakozásunk közeledtével egyre égetőbbé válnak ezek a kérdések minden olyan szervezet számára, ahol az emberi kapcsolatok kialakításában érvényesülhet a jogtalan előnyszerzés. Magyarországon hamarosan hozzáférhető lesz egy prevenciós program.
Angliában egy felmérés alkalmával kiderült, hogy a vállalatok hetven százalékánál kisebb-nagyobb visszaélések történnek s ezek kilencven százalékát saját dolgozóik követik. el.
Magyarország mennyire fertőzött? – kérdeztük Drimál Istvántól, a Easy Learning Hungária Kft. ügyvezető igazgatójától.
– A média ugyan tele van megvesztegetési ügyekkel, visszaélések sorozatával, ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy nálunk több lenne az ilyen esetek száma, mint mondjuk Angliában. Viszont a legtöbb helyen, így Magyarországon is úgy kezelik ezeket az ügyeket, mint bárhol másutt a világon: a vezetők inkább szemérmesen becsukják a szemüket, ha visszaélés történik a cégen belül. A legnagyobb büntetés, hogy az illetőt elbocsátják, nem kap végkielégítést, az ügyet nem verik nagydobra, nem tesznek feljelentést a rendőrségen…
Mi a különbség a kompenzáció és a jogosulatlan előnyszerzés között? Egy partnerkapcsolatból például hogyan lesz korrupció?
– Mindenekelőtt leszögezném, hogy az előnyszerzést nem szabad összekeverni a lobbizással, amely mindig egy ügy érdekében történik. Korrumpálásról akkor beszélhetünk, amikor valaki pénzt ad azért, hogy jogosulatlan előnyhöz jusson. A partner kapcsolat addig tart, amíg a dolgozó a cég üzleti érdekeit szolgálja, amikor az önös érdekek kerülnek előtérbe, az már korrupció-gyanús…
Milyen formákat ölthetnek a visszaélések?
– Nagyon sokfélét, közülük néhány első pillanatra ártalmatlannak tűnik nálunk. A vállalatoknál általában a könyvelés területén és az ellenőrző rendszerben találhatók hiányosságok. De az elmúlt időszakban tanúi lehettünk, hogy mennyi gondot okoz a pályáztatási rendszer is. Kell vagy sem egy-egy munkát tendereztetni? Az autópályák esetében mindenki korrupcióról beszélt, holott nem is biztos, hogy csalás történt.
Lehet, hogy csupán információhiány állt a háttérben. Súlyosabb eset viszont – amit sajnos Magyarországon nem tekintenek szélhámosságnak vagy visszaélésnek -, amikor egy szervezet pályázatot ír ki, miközben már megvan a nyertes a klientúra köréből. Vagy vegyünk egy ártatlanabbnak tűnő példát, amely igen elterjedt jelenség nálunk. Sok vezető szemet huny a felett, ha a dolgozó a cég költségén internetezik, vagy magáncélból használja a fénymásolót. Angliában szélhámosságnak – lopásnak – minősül az is, ha valaki írópapírt visz haza a munkahelyéről. Az utóbbi időben arról is vita folyik, hogy minek minősüljön az orvosoknak adott hálapénzt? Az adóhivatalban például ötszáz forint értékű ajándéknál vagy egy szál virágnál van a kompenzációs értékhatár. Ennyit szabad elfogadni a munkatársaknak. Ezt az APEH-nél szigorú belső etikai kódex szabályozza.
A közelmúltban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakmai támogatásával egy angol-magyar cég bemutatott egy prevenciós programot, amellyel – adaptálás után – Önök hamarosan megjelennek a hazai piacon. Az angliai Chantrey Vellacott DFK társaság hard skill tréningje a korrupcióellenes és kríziskezelési készségek fejlesztésére irányul. Pontosan mit jelent ez?
– Lényegében véve módszereket tanítunk. A tréning résztvevői elsajátíthatják, hogy melyek a rizikófaktorok, krízispontok, mire kell figyelni s hogyan lehet védekezni ellene. A program E-kompatibilis. Egyaránt alkalmazható az üzleti szférában, pénzvilágban, a beszerzés területén, az államigazgatásban, a rendőrségnél. A képzés keretében például – a könyvelésben nem járatos – nyomozók, gazdasági rendőrök elsajátíthatják, hol vannak a csapdák, amelyek visszaélésre csábítanak, vagy a számítógépes rendszereknél, melyek a veszélypontok. Vagy mire kell a cégvezetőknek ügyelni, mely területek a korrupció melegágyai, vagy éppenséggel, hogy folyik el a vállalkozás pénze.