A tréningezés módszertani sajátosságai
Szerző: Joó Gyöngyi
ELH Kft. senior tréner / coach
A tréningezés módszertani sajátosságai
Szerző: Joó Gyöngyi
ELH Kft. senior tréner / coach
Egy képzés megtartása felelősségteljes dolog, hiszen egy csoportnyi (8-15 fő) felnőtt ember figyelmét kell lekötni hosszú időn át úgy, hogy saját élményüket átélve megadjuk számukra azt a lehetőséget, hogy kipróbálják magukat biztonságos környezetben, és tanuljanak magukról, társaikról vagy a csoport működéséről. Amíg azonban idáig eljut egy tréner, sok tennivalója akad még a tréning előtt.
Ez nem más, mint az elméleti háttértudás 100 %-os birtoklása és saját mentális felkészülése, az adott csoport vezetésére.
1. Felkészülés a tréningre
1. 1. Igényanalízis
Általában, a megbízóval történő hosszabb beszélgetés, amikor a megrendelő igényeit igyekszik feltárni a tréner, még a képzés előtti időpontban.
Jó esetben ezt maga a tréner készíti, míg az életben gyakran az értékesítő feladata marad, rosszabb esetben pedig teljesen elmarad, vagy nem kerül feltárásra, esetleg nem jól kerül feltárásra.
Ez mindig azzal a konkrét veszéllyel jár, hogy a tréner a tréning első óráiban szembesül majd azzal, mit is várnak valójában a résztvevők a képzéstől, ami egyéni vagy csoportos ellenállást szülhet.
Manapság az a tendencia, hogy az értékesítés bizonyos fázisában, a munka elvégzésre megbízott cég részéről megismerhessék a tréninget tartó trénert.
Általában, a megbízóval történő hosszabb beszélgetés, amikor a megrendelő igényeit igyekszik feltárni a tréner, még a képzés előtti időpontban.
Jó esetben ezt maga a tréner készíti, míg az életben gyakran az értékesítő feladata marad, rosszabb esetben pedig teljesen elmarad, vagy nem kerül feltárásra, esetleg nem jól kerül feltárásra.
Ez mindig azzal a konkrét veszéllyel jár, hogy a tréner a tréning első óráiban szembesül majd azzal, mit is várnak valójában a résztvevők a képzéstől, ami egyéni vagy csoportos ellenállást szülhet.
Manapság az a tendencia, hogy az értékesítés bizonyos fázisában, a munka elvégzésre megbízott cég részéről megismerhessék a tréninget tartó trénert.
Mit érdemes kérdezni az igényanalízis során?
Mindig jótékony hatású, ha a Megrendelő személyesen találkozik a képzést megvalósító trénerrel. Ilyenkor a tréner jól irányított kérdéseivel megteremtheti tréneri kompetenciáját, segítve saját felkészülését is egyben.
Derüljön ki, milyen összetételű lesz a csoport, azaz kikből áll, munkatársi- vagy vezetői csoport várható, azonos vagy különböző szintekről? Jótékony hatású az az információ is, hogy a résztvevők mennyire vannak otthon a tréning műfajában, illetve milyen más képzésben részesültek már az elmúlt időszakban.
A legfontosabb kérdés pedig az, milyen céllal történik a képzés megrendelése. Jó esetben a Megrendelő talán még konkrét tréningfajtát is meg tud nevezni, a kérdés csak az, mennyiben fogadja azt el a tréner Megbízottként. Egyenrangú tárgyaló félként a tréner, saját szakmai tapasztalatában bízva, szintén tehet javaslatot, így programját az adott cégre „szabhatja”, ami nagyban segíti a szerződés megkötését kettőjük között.
Sikeres szerződéskötés esetén a trénernek a további teendői során végig szem előtt kell tartania azt, mire is szerződött valójában.
A legfontosabb kérdés pedig az, milyen céllal történik a képzés megrendelése. Jó esetben a Megrendelő talán még konkrét tréningfajtát is meg tud nevezni, a kérdés csak az, mennyiben fogadja azt el a tréner Megbízottként. Egyenrangú tárgyaló félként a tréner, saját szakmai tapasztalatában bízva, szintén tehet javaslatot, így programját az adott cégre „szabhatja”, ami nagyban segíti a szerződés megkötését kettőjük között.
Sikeres szerződéskötés esetén a trénernek a további teendői során végig szem előtt kell tartania azt, mire is szerződött valójában.
Felmerülhet kérésként a Megbízó részéről, hogy a tréningértékelésben szeretne saját embereiről valamiféle egyéni értékelést olvasni. A tréner akkor cselekszik helyesen és etikusan, ha ezt a kérést a tréneri etika szabályainak megfelelően kezeli, és még a személyes találkozás alkalmával kinyilvánítja, hogy a résztvevőkről vagy cselekedeteikről semmilyen személyes értékelést, vagy bármilyen jellegű minősítést sem szóban, sem írásban nem áll módjában adni a tréning után, csak a csoportról összességében.
A tréningértékelőben szerepelhet a csoport működésére, a csoportdinamikára vonatkozó események, valamint a tréner szakmai jellegű javaslata azzal kapcsolatban, hogy mit is tapasztalt valójában – név nélkül – milyen egyéb irányú képzésre lehet még szüksége az adott résztvevői körnek, miben kell, hogy fejlődjenek.
1. 2. Az anyaggyűjtés
Mindig fontos feladata egy trénernek. Ha már kellő tapasztalattal rendelkezik, akkor valószínű képes a leghasznosabb könyveket fellelni és birtokolni. Mindig és módszeresen érdemes a nyomtatott szakirodalom hazai és külföldi példányait beszerezni. A manapság könnyen hozzáférhető internet segítségével, egész információ áradat zúdulhat ránk egy-egy kereső program használatakor. Tudni kell kiválasztani, az elérhető anyagokat szelektálni, és nem utolsó sorban fenntartással kezelni az így begyűjtött információkat.
Mindig fontos feladata egy trénernek. Ha már kellő tapasztalattal rendelkezik, akkor valószínű képes a leghasznosabb könyveket fellelni és birtokolni. Mindig és módszeresen érdemes a nyomtatott szakirodalom hazai és külföldi példányait beszerezni. A manapság könnyen hozzáférhető internet segítségével, egész információ áradat zúdulhat ránk egy-egy kereső program használatakor. Tudni kell kiválasztani, az elérhető anyagokat szelektálni, és nem utolsó sorban fenntartással kezelni az így begyűjtött információkat.
Oktatáskutatók adatai szerint, gyorsan változó világunkban, az iskolában tanultak 75 %-át 10 év alatt elfelejtjük. Szükséges tehát, hogy az új dolgokra fogadóképesek legyenek a felnőttek, bármilyen munkakörben is dolgoznak. Ezért nagyon fontos, hogy a tréner hogyan osztja meg tudását a tréningek során.
2. Háttéranyag készítés
Az összegyűjtött anyagokat, a megrendelt téma alapján megfelelő sorrendbe kell állítania a trénernek, a források megjelölésével. Nyomtatható formátumban akár kézbe adható legyen. Ennek a háttérmunkának akkor van igazán jelentősége, ha egy tréningprogramon több tréner dolgozik, esetleg egy időben, párhuzamos csoportokkal. A háttéranyag biztosítja, hogy minden tréner ugyanazt gondolja, ugyanarról a dologról.
2. 1. Munkafüzet, munkaanyag
Ha szükséges a résztvevők számára egy munkatankönyv készíthető az összegyűjtött háttéranyagokból, mely tartalmazza az elméleten túl a gyakorlatok feladatlapjait egybefűzve, helyet biztosítva a kézzel írt jegyzetek számára is.
Ha szükséges a résztvevők számára egy munkatankönyv készíthető az összegyűjtött háttéranyagokból, mely tartalmazza az elméleten túl a gyakorlatok feladatlapjait egybefűzve, helyet biztosítva a kézzel írt jegyzetek számára is.
Minden tréner maga döntheti el mikor, és mit alkalmaz a tréningjein. Bevált szokás, az esetleg laponként adott feladatok dossziéba gyűjtése, természetesen engedve a résztvevőknek a jegyzetelést, mely megmaradhat számukra jóval a képzés befejezése után is.
A tréning, mint műfaj, terepet biztosíthat a résztvevő számára, hogy egy védett környezetben, egy egészen más szituációban kipróbálja magát. Ez hát a tréner egyik legfontosabb feladata! Olyan bizalmi légkört kialakítani a rendelkezésre álló idő alatt, hogy a résztvevő merje kipróbálni készségeit, átélni, tapasztalni és tanulni belőle. Ezt segítheti egy szakmájában kompetens és hiteles tréner.
3. Programterv (témavázlat)
A téma összegyűjtése és a háttéranyag megírása után következik a konkrét programterv megírása, akár vázlatosan, akár bővebb formában. A programterv vagy vázlat nagymértékben függ a tréneri tapasztalatok tárházától, vagy attól, mely tréneri iskolában mit látott és mit sajátított el a saját képzése során.
A vázlat nem más, mint egy olyan „szamárvezető” a tréner számára, amelyből biztosan tudhatja, hogy a program ideje alatt milyen témát dolgoz fel, milyen módszerekkel és eszközökkel, és mennyi ideig. Tudni kell, hogy a programterv a legrugalmasabb eszköz a tréner kezében.
Sokszor előfordul, hogy a csoport dinamikája másképp fejlődik, mint ahogyan azt a tréner várta. Ekkor a trénernek hagyatkozni kell saját tapasztalataira, és bizonyos részt elhagyhat, míg más, oda alkalmasabb részt beilleszthet – de sohasem l’art pour l’art módon – a megfelelő helyre, szem előtt tartva mindig az adott program célját, amire szerződött.
Annak pedig különösen nagy veszélye van, ha a tréner egy vagy több résztvevői kérésnek engedve, úgy változtat a programon, hogy a résztvevőknek kedvébe járjon. Például több játékos-, vagy tréfás gyakorlatot illeszt be kérésükre. Megnő annak a veszélye, hogy a tréning „játszóház lesz” és bár a résztvevők jól érzik magukat, a tréner nagyon jól tudja, hogy a Megbízóval kötött szerződése így csorbát szenved, esetleg nem lesz elegendő idő a program véghezviteléhez.
A vázlat nem más, mint egy olyan „szamárvezető” a tréner számára, amelyből biztosan tudhatja, hogy a program ideje alatt milyen témát dolgoz fel, milyen módszerekkel és eszközökkel, és mennyi ideig. Tudni kell, hogy a programterv a legrugalmasabb eszköz a tréner kezében.
Sokszor előfordul, hogy a csoport dinamikája másképp fejlődik, mint ahogyan azt a tréner várta. Ekkor a trénernek hagyatkozni kell saját tapasztalataira, és bizonyos részt elhagyhat, míg más, oda alkalmasabb részt beilleszthet – de sohasem l’art pour l’art módon – a megfelelő helyre, szem előtt tartva mindig az adott program célját, amire szerződött.
Annak pedig különösen nagy veszélye van, ha a tréner egy vagy több résztvevői kérésnek engedve, úgy változtat a programon, hogy a résztvevőknek kedvébe járjon. Például több játékos-, vagy tréfás gyakorlatot illeszt be kérésükre. Megnő annak a veszélye, hogy a tréning „játszóház lesz” és bár a résztvevők jól érzik magukat, a tréner nagyon jól tudja, hogy a Megbízóval kötött szerződése így csorbát szenved, esetleg nem lesz elegendő idő a program véghezviteléhez.
4. Gyakorlatválasztás
A programterv gyakorlati részének tartalommal való megtöltése, igazi vérbeli tréneri feladat. Sok mindent kell a trénernek figyelembe vennie a helyes gyakorlatok kiválasztásánál. Mindenekelőtt, a program célja, a résztvevők összetétele legyen meghatározó. Lebegjen mindig szeme előtt, hogy mi a gyakorlat célja. Ugyanaz a gyakorlat más hatást válthat ki az egyik, és más hatást a másik csoportban.
Képzett trénerek nemcsak a gyakorlatok tanulságaival vannak tisztában, hanem annak hatásával az egyénre és csoportra egyaránt. Jó esetben azokat saját maguk is átélték már, akár résztvevőként is. Sok gyakorlat, sokféleképpen használható számos tréningfajtában, más- más hatást elérve, lehetőséget biztosítva a tanulságok azonnali megfogalmazására.
Képzett trénerek nemcsak a gyakorlatok tanulságaival vannak tisztában, hanem annak hatásával az egyénre és csoportra egyaránt. Jó esetben azokat saját maguk is átélték már, akár résztvevőként is. Sok gyakorlat, sokféleképpen használható számos tréningfajtában, más- más hatást elérve, lehetőséget biztosítva a tanulságok azonnali megfogalmazására.
Minden tréner megtapasztalta már, hogy a gyakorlatok instruálása milyen csapdákat rejt magában. Egy szabadosabb szóhasználat, esetleg egy belesugallt gondolat is elég ahhoz, hogy a résztvevők belehalljanak olyan dolgokat, amit a tréner valójában nem is kommunikált feléjük, vagy más esetben nem hallják meg, ami elhangzott.
Manapság rengeteg tréning gyakorlatokat tartalmazó könyv elérhető, többségük témák szerint csoportosítva fellelhető, de mindez semmit nem ér a tréner hozzáértése nélkül. Olyan ez, mintha egy sebész könyvből próbálna operálni, igaz attól még a műtét-tant jól kell ismernie. Tehát minden ott és akkor, a csoportban fog eldőlni, ezért van szükség rutinos gyakorlatvezetésre.
Manapság rengeteg tréning gyakorlatokat tartalmazó könyv elérhető, többségük témák szerint csoportosítva fellelhető, de mindez semmit nem ér a tréner hozzáértése nélkül. Olyan ez, mintha egy sebész könyvből próbálna operálni, igaz attól még a műtét-tant jól kell ismernie. Tehát minden ott és akkor, a csoportban fog eldőlni, ezért van szükség rutinos gyakorlatvezetésre.
4. 1. ’Handout’ készítés
Szintén előzetes tréneri feladat, mely általában szorosan az elméleti anyaghoz tartozó, egy oldalba sűrített tényanyag, mely a munkafüzetben nem szerepel, így a kellő pillanatban adhatja kézbe a résztvevők számára a tréner.
Szintén előzetes tréneri feladat, mely általában szorosan az elméleti anyaghoz tartozó, egy oldalba sűrített tényanyag, mely a munkafüzetben nem szerepel, így a kellő pillanatban adhatja kézbe a résztvevők számára a tréner.
Szabályai:
– legyen lényegre törő,
– jól átlátható,
– kellő betűnagyságú,
– üres helyekkel ellátott, hogy jegyzetelni lehessen rá és
– esztétikus elrendezésű, sugározzon igényességet.
– legyen lényegre törő,
– jól átlátható,
– kellő betűnagyságú,
– üres helyekkel ellátott, hogy jegyzetelni lehessen rá és
– esztétikus elrendezésű, sugározzon igényességet.
4. 2. Konkrét felkészülés a tréningre
A háttéranyag, a gyakorlatválasztás, a ’hand out’ készítés és a vázlatírás kellően sok ideje alatt, a tréner tudása bővül, az összegyűjtött anyag teljes birtokosává válik. Amivel külön foglalkoznia kell még, az a program szerinti tréneri prezentációk megalkotása.
A prezentációk alkalmasak arra, hogy az elméleti háttéranyagot rövid érthető formában a résztvevők számára „fogyaszthatóvá tegye” a tréner. Továbbá a hosszadalmas előadások helyett élvezhető, illusztrációkkal ellátott tudásátadás történjen.
A tréneri prezentáció ismérvei:
– változatos eszközhasználat,
– változatos módszerek alkalmazása,
– általában rövid előadás (15 percnél nem hosszabb) – alkalmazkodva az emberi figyelem és koncentráló képességhez,
– kiváló prezentációs készségek a tréner részéről, melyek fejleszthetők.
– változatos eszközhasználat,
– változatos módszerek alkalmazása,
– általában rövid előadás (15 percnél nem hosszabb) – alkalmazkodva az emberi figyelem és koncentráló képességhez,
– kiváló prezentációs készségek a tréner részéről, melyek fejleszthetők.
4. 3. Tréner otthoni tanulása
Magában foglalja a tréning előtt szükséges írásbeli munkákat (háttéranyag megírását, ’hand out’ készítést, vázlatírást, prezentációk elkészítését) és az elkészített prezentációk kipróbálását, idejének lemérését stb. Természetesen ez az idő egy gyakorlattal rendelkező trénernél nagyban lerövidül, míg egy kezdő trénernél sok-sok órát rejthet magában.
Magában foglalja a tréning előtt szükséges írásbeli munkákat (háttéranyag megírását, ’hand out’ készítést, vázlatírást, prezentációk elkészítését) és az elkészített prezentációk kipróbálását, idejének lemérését stb. Természetesen ez az idő egy gyakorlattal rendelkező trénernél nagyban lerövidül, míg egy kezdő trénernél sok-sok órát rejthet magában.
Kérdőívek és tesztek alkalmazása szintén felelősségteljes feladat a tréner részéről. Az elemzés külön felkészülést igényel, ha új kérdőívet használ fel a tréner. Érdemes saját magának kitölteni és elemezni, megelőzve az esetleges kellemetlen kérdéseket a csoport résztvevői részéről.
A mentális felkészülés időtartama alatt, amely az előkészületek bázisán nyugszik, érhető el a tréner magabiztosságának megteremtése. A biztos elméleti tudás lehetőséget nyújt arra, hogy a figyelmet teljesen a csoportra fókuszálja és ne magával, vagy saját mondandójával legyen kizárólag elfoglalva. Erre szolgál a tréner saját otthoni felkészülése.
4. 4. Az eszközkészítés
Szintén egy járulékos tréneri feladat, melyet előre kell elvégezni a trénernek, vagy az őt kiszolgáló segítőnek. A programterv alapján, a kiválasztott gyakorlatoknak megfelelően kell az eszközöket el-, vagy összekészíteni a csoport létszámának megfelelően. Az eszközök széles tárházat ölelnek fel, így a tréneri táskában sok minden helyet kaphat. A tréningteremben a tréneri háttérben lévő asztalon jól elhelyezett eszközök a várakozás érzését növelhetik a résztvevőkben. (pl: kavicsok, ásványok, képek, egy stopper, labda, lufi, vagy gombolyag, könyvek és ezer egyéb dolog)
Szintén egy járulékos tréneri feladat, melyet előre kell elvégezni a trénernek, vagy az őt kiszolgáló segítőnek. A programterv alapján, a kiválasztott gyakorlatoknak megfelelően kell az eszközöket el-, vagy összekészíteni a csoport létszámának megfelelően. Az eszközök széles tárházat ölelnek fel, így a tréneri táskában sok minden helyet kaphat. A tréningteremben a tréneri háttérben lévő asztalon jól elhelyezett eszközök a várakozás érzését növelhetik a résztvevőkben. (pl: kavicsok, ásványok, képek, egy stopper, labda, lufi, vagy gombolyag, könyvek és ezer egyéb dolog)
A tréningezés tehát klasszikus értelemben egy olyan műfaj, melyben az adott kiscsoport számára történik tudástranszfer és kompetencia fejlesztés egyaránt.