Sorstársi tanácsadó képzés – Általános Coaching Modul – online
TÁMOP-1.4.3.-12/1-2012-0019 – „MOZGI” – Megváltozott munkaképességűek munka-hálózata Csongrád megye helyi fejlesztéseiért
Szeged, 2014. május 19.- június 7.
(összesen 54 óra)
Készítette: Joó Gyöngyi
Sorstársi tanácsadó képzés – Általános Coaching Modul – online
TÁMOP-1.4.3.-12/1-2012-0019 – „MOZGI” – Megváltozott munkaképességűek munka-hálózata Csongrád megye helyi fejlesztéseiért
Szeged, 2014. május 19. – 2014.június 7. (összesen 54 óra)
Készítette: Joó Gyöngyi
2014 tavaszán megcsörrent a telefonom: az Easy Learning Hungary Készségfejlesztő Kft-től kaptam hívást, ahol trénerként dolgozom. Egyik senior tréner társam hívott, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete által elnyert TÁMOP-1.4.3.-12/1-2012-0019 azonosítószámú „MOZGI” – Megváltozott munkaképességűek munka-hálózata Csongrád megye helyi fejlesztéseiért projektbe invitált közreműködő oktatóként.
Az első pár mondat alatt már átláttam, mekkora falatot is kaptam. Éreztem, ehhez a feladathoz fel kell nőjek – bár nem áll tőlem olyan messze a feladat és annak témája, hiszen a mindennapokban is módszertannal foglalkozom.
A felkérés nagyon megkapó volt számomra: A TÁMOP-1.4.3.-12/1-2012-0019 azonosítószámú, a „MOZGI” – Megváltozott munkaképességűek munka-hálózata Csongrád megye helyi fejlesztéseiért sorstársi tanácsadó képzés során kellett a coaching mibenlétét megismertetni a résztvevőkkel, egy 54 órás modul keretein belül. Már első hallásra is nagyon izgalmasnak tűnt a dolog; szeretek ugyanis felnőttekkel foglalkozni. Velük kapcsolatban ugyanis egészen más típusú pedagógiai módszerek alkalmazandók, mint a gyermekek okítása során. A program összeállításában teljesen szabad kezet kaptam, míg a háttéranyag kidolgozását, a teszt elkészítését és annak javítását az Easy Learning vállalta.
Még tartott az informálódó beszélgetés, amikor az agyam már azon kezdett járni: mi mindent lehet a rendelkezésre álló időkeretbe belesűríteni. Mivel nagyon motivált és szociálisan érzékeny résztvevőkre számíthattam, így természetesnek tűnt rengeteg készségfejlesztő gyakorlattal megtölteni a programot, elejétől a végéig. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek egymáshoz, a 9 alkalom során beinduljanak a csoportdinamikai folyamatok, és a program valóban összehozza őket – a szinergia-hatás révén pedig, még hatásosabbá váljon a projekt.
Az előzetes beszélgetés során megszerzett információk 15 résztvevőről szóltak. Ennek nyomán úgy döntöttem, hogy a csoportos coaching módszerét fogom alkalmazni, ahol a cél az egyének készségfejlesztése egy adott csoporton belül.
A célcsoport előképzettségét tekintve érettségivel rendelkező, többnyire megváltozott munkaképességű, munkanélküli, hátrányos szociális helyzetű egyénekből állt, akik többnyire más képzés kapcsán már ismerték egymást felületesen. Volt közöttük autista, mozgásában korlátozott, aphasias, dialízisre járó, kerekes székes, nem látó egyén és egyéb más egészségügyi okokból megváltozott munkaképességű. A csoportból mindössze 2-3 főnek volt részmunkaidős elfoglaltsága. A többiek többnyire ettől a programtól és a program által kapott tanúsítványtól várták az új munkalehetőséget – elsősorban az egyesületükön és az önkormányzatokon keresztül. Erre egyébként konkrét ígéretet is kaptak.
A célom az volt, hogy olyan sorstársi tanácsadókat képezzek, akik szükség szerint alkalmasak lesznek a coaching technika alkalmazására. Bátran használnak coaching eszközöket az egyének mentális elakadásainak feloldására, és a megszerzett tudást sikeresen használják majd életben is sorstársaik segítésére.
Felkészülésem sokrétű volt: például a tematika összeállítása mellett, saját háttéranyag készítése a life coachinghoz, szociális készségfejlesztő gyakorlatok keresése a coach kompetenciák fejlesztéséhez (úgymint: meghallgatás és aktív figyelem képessége, empátia, kommunikációs készségek fejlesztése). Egy, a tananyagot is átfogó prezentáció összeállítása olyan formában, amely a résztvevők számára megfelelő, és biztosítja az elméleti tudás alapját. Ezen túl tartalmazza a háttérdokumentumokat, és belőle gond nélkül megírható a vizsgateszt.
Az első alkalomtól az utolsóig
A Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete szegedi helyszínén, ahol a képzési alkalmakat tartottam, sok esetben előfordult, hogy a szüneteket is munkával töltöttük – közösen a résztvevőkkel. Voltak ugyanis olyanok, akik később kapcsolódtak be a képzésbe, és a lemaradást pótoltuk. Egyéni konzultációk, magyarázatok szükségeltettek, továbbá a nem látó egyének is igényelték a személyes foglalkozást.
A többieknek a képzési alkalmak utáni idő maradt meg erre a célra egy órában – ezt sokan ki is használták.
A program külön érdekessége volt, hogy egy másik helyszínnel online kapcsolat segítségével voltunk összekötve: Szeged mellett így Csongrádon is voltak résztvevői (22, illetve 8 fő) a csoportnak.
A prezentáció egy időben ment mindkét helyszínen, mikrofonok segítségével pedig oda-vissza élővé varázsoltuk az interaktív beszélgetéseinket egy szoftver segítségével.
Fontos tapasztalat volt számomra, hogy a résztvevők – tekintettel a megváltozott munkaképességű státuszukra – nagyon türelmesek voltak, mindenki megszólaltatását fontosnak tartották és végighallgatták egymást.
A tematikát igyekeztem úgy összeállítani, hogy az elméleti háttérre építve a gyakorlás legyen a középpontban.
A képzési alkalmak úgy épültek fel, hogy már az első alkalomtól a csoport fejlődhessen, a bizalmi szint növekedjen. Biztonságban érezve magukat, egymáson gyakorolva kipróbálhassák a coaching folyamatot. Célom a tapasztalati úton való tanulás, mely 90 százalékban sikeres, míg az előadásnak köztudottan, csak nagyjából 2 százalék a hatásfoka.
Minden alkalommal – az elmélet mellett – volt egy olyan csoportos gyakorlat, amelyben valamilyen készségfejlesztés volt a cél. (Pl: megerősítés, önbizalom-növelés, magabiztosság fejlesztése, kommunikatív készségek fejlesztése, visszajelzés adása, reális önértékelés kialakítása stb.)
Az írott háttéranyag (20 oldal körüli) felölelte a vizsgára szükséges coaching elméleteket, azok fajtáit fókuszban a business coachinggal. Úgy gondoltam, hogy a résztvevőknek az életben inkább majd a life coachingra lesz szükségük, így a prezentációban ez került inkább előtérbe. A tréneri prezentációk és a triád gyakorlatok is következetesen erre készítették fel a résztvevőket.
Az első találkozónk végén egy „akvárium coachingot” mutattam be egy önként vállalkozó résztvevővel, aki a saját életéből hozott szituációt. A második alkalomtól kezdve triádokat képeztünk, amiben volt coach és coacholt személy (coachee), illetve egy megfigyelő, aki különböző szempontok alapján jelzett vissza a csoportnak: mit is látott valójában.
Először a coach érzéseit kérdeztem, majd a cochee-t és legvégül a megfigyelőt.
A következő alkalmakkor ugyanabban a triádban más szerepet kellett betölteni. Amikor már mindenki volt minden szerepben, és megtanulták a visszajelzés adásának szabályait, akkor új triádok kialakítása következett. A harmadik fordulóban pedig a triádon belül kellett visszajelzést adni a megfigyelőnek. Úgy, hogy bele kellett fogalmaznia: mi az, amiben a coachnak fejlődnie kell. Csak ezután következett a nagy csoportos elemzés.
A tematika tartalmazta a coaching tájékoztató beszéd összeállítását, melyet házi feladatként mindenkinek magának kellett megírnia. Jó párat következő alkalommal fel is olvastak; volt akinek szünetben javítottam ki, volt, aki e-mailes segítséget kért ehhez.
A coaching elméleteket végigvettük, és egy coahing ülés vázlatát is rögzítettük. Utóbbit a saját üléseiken élőben is gyakoroltak.
Megismertek különféle coaching technikákat, ráadásul megszületett a résztvevőkben a felismerés is: a kérdezéstechnika fontossága az egyik legérzékenyebb pontja saját coacholásuknak.
A három forduló alatt mindenki legalább háromszor, a nyolcfős csongrádi csoport pedig többször is kipróbálhatta magát coachként.
Fontos tapasztalatként merült fel, hogy mi az, ami elvállalható egy coach számára, és mi nem a coach feladata. Alapszabály lett innentől kezdve – “Nem kell mindenkit coacholni!”
Azokban a gyakorlatokban, ahol a nem látók hátrányban kerültek volna, a helyszínen lévő mentoruk aktív segítsége kellett – „íródeákként” leírta a nem látó gondolatait. A nem látó résztvevőnk az előadások anyagáról hangfelvételt készített, amit otthon visszahallgathatott.
Az írásbeli anyagot digitálisan megkapta, és azt a számítógép olvasta fel számára a saját tanulását megkönnyítve. A jelenléti ívet kis pecséttel írta alá. A teszt megírásában mentora segített, aki írt helyette.
Az utolsó alkalommal került sor a coaching etikai alapelveinek rögzítésére, az utolsó coach-olásra és a teszt önálló megírására. Az elengedés folyamatát egy érzékenyítő gyakorlattal kezdtük, majd a program egy levélírással folytatódott (a kamaszkori önmagukhoz szóló bölcselettel). Végül egymásnak adtak visszajelzést írásban egy megerősítő plakáttal. Mindenki pozitív visszajelzésekkel, megerősítésekkel térhetett haza.
Záró gyakorlatként mindenkinek lehetősége volt megszólalni, mit visz haza magával, és meghallgatni a másikat mind a két helyszínen.
Kellemes meglepetés volt számomra, hogy egy műdal átköltésével búcsúzott a szegedi csoport. („Ahogy én coach-olok, nem coach-ol úgy senki…”)
Egyéniségük sokszínűsége feledhetetlen, a megtanult tényanyagon kívül, a coaching folyamatának mibenléte tisztázódott számukra, kérdezéstechnikájuk fejlődött, és jól alkalmazkodott a szituációkhoz, a coach-olt személyekhez. Feladatkiadásban határozottan fejlődtek, meghallgatási képességük időben is hosszabb lett. Míg az első coaching ülések 15 percesre sikerültek, a végén az 55 perc is kevésnek bizonyult.
Az utolsó tréneri értékelő szavaimat nagy hatással hallgatták, az értékelő lapok kitöltése után sem hagyták el a helyiséget, kifejezetten nehezen vettünk búcsút egymástól.
A csoportos coaching módszertani elemei kiváló hatékonysággal működtek.
Véleményem szerint ez a módszer alkalmas lehet vállalati képzésekre is. Olyan vezetők számára, ahol a szervezeti folyamatok megengedik, vagy a szervezeti kultúra elvárja, hogy a vezető egyben maga is coach legyen. A feladat nem könnyű, de megvalósítható.
Az Easy Learning Hungary Kft. csoportos coach képző programja alkalmas egy szervezet vezetőinek készségfejlesztésére, a team coaching pedig egy csoport együttműködésének javítására.