AHÁNY HÁZ, ANNYIFÉLE INFORMÁCIÓ
Sokszínű igények
Az informatikán belül külön szakterület az önkormányzati és kormányzati területek világa.
A Computerworld-Számítástechnika havonként megjelenő mellékletével igyekszik tájékoztatni a piac résztvevőit, elsősorban a települések, önkormányzati intézmények vezetőit és dolgozóit.
Beszélgetőpartnereink segítségével egyrészt megpróbáljuk felmérni a hazai önkormányzatok sokféleségét, igényeinek változatosságát, illetve arra keressük a választ, hogy egy tematikus kiadvány miképp tudja megszólítani az egyes, markánsan eltérő helyzetű önkormányzatokat.
Az informatikát figyelembe véve külön kell kezelni az önkormányzatok vezetőit, vagyis a polgármestereket és a választott képviselőkből álló testületet, illetve a jegyzőket és a hivatal munkatársait – mondta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára.
A tapasztalatok szerint ugyanis a jegyző és az önkormányzati hivatalok munkatársai sokkal erősebben kötődnek az informatikai szolgáltatásokhoz, mint a képviselők vagy a polgármesterek jelentős része.
Ennek oka egyszerű: az internet, az elektronikus levelezés, és egyáltalán a technika adta lehetőségek leginkább a hivatali munkához kapcsolhatók.
Berögzült utak
Egy, akár az idősebb korosztályhoz tartozó polgármester már általában megszokott egyfajta munkastílust, gyakran nem saját maga állítja elő leveleit, hanem lediktálja azokat, így érthető, hogy kevésbé fogékony az informatikai fejlesztésekre, az elektronikus önkormányzati megoldások bevezetésére.
A TÖOSZ informatikai küldetésének fontos eleme, az ösztönzés: a választott vezetőknek be kell látniuk, hogy az informatika nagyon sok lehetőséget kínál.
Az elektronikus önkormányzat nem egy nehezen átlátható, bonyolult technikai eszköz, hanem olyan lehetőség, amellyel okosan élve a lakosság és a vállalkozók is nagy segítséget kaphatnak az önkormányzatoktól.
A TÖOSZ is több programban népszerűsíti az elektronikus önkormányzatot: ez például a megyei polgármesteri fórumok egyik rendszeresen visszatérő témája. Zongor Gábor szerint a polgármesterekben megvan a fogadókészség, ezt segítették az olyan apró trükkök, mint az SMS-küldő rendszer bevezetése. A TÖOSZ-tagok egy rövid üzenetben értesülhetnek arról, ha a szövetség weblapján fontos információ jelenik meg.
Az elektronikus önkormányzati megoldások szempontjából fontos, hogy a szövetség 2004 óta minősíti az önkormányzatok weblapja-it. A tapasztalatok szerint ez igencsak érdekli a versenyben részt vevőket: a „lecsúszók” gyakran igen nagy erőfeszítéseket fektetnek weboldalaik fejlesztésébe.
Virágozzék száz virág
Zongor Gábor véleménye szerint egy, az elektronikus önkormányzat kérdéseivel foglalkozó kiadvány számára a differenciáltság és a sokszínűség is a legfontosabb szempontok között szerepel.
Figyelembe kell venni, hogy többféle célszemély, olvasó létezik, hiszen a polgármesterek között is van különbség, elsősorban a települések alapján.
Egészen másképp viszonyul az e-önkormányzat és egyáltalán az informatika kérdéséhez egy nagyobb település „hivatásos” vezetője, mint egy kis falu társadalmi megbízással dolgozó polgármestere.Figyelembe kell venni azt is, hogy a kisebb településeken a méret és a teherbíróképesség miatt nincs mindig lehetőség valamennyi szolgáltatást helyben megoldani.
Az elektronikus önkormányzatnak éppen ez az egyik fontos területe: ha az adott településen nincs mód a közszolgáltatásra, akkor érdemes úgy kialakítani a rendszereket, hogy az állampolgároknak ne kelljen egy távoli városba utazni az ügyintézés céljából -gyakran nehéz tömegközlekedési viszonyok között. Ehhez azonban nemcsak hardver, hanem célszerűen felépített e-önkormányzati portál és a lakosság által igénybe vehető képzett segítség is kell; hozzáértő, kellő informatikai tudású és nem utolsósorban empatikus képességű szakember – amilyenek az IT-mentor projekt résztvevői. Egy kihelyezett „ügyfélszolga” nagy segítség lehet.
Beágyazódva?
Drimál István, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gazdasági szolgáltató tagozatának alelnöke arról beszélt, hogy eltérőek a vélemények az informatika magyarországi elterjedéséről.
Van, aki úgy gondolja, a közigazgatási, a kormányzati és az önkormányzati szektorokban az IT-eszközök szervesen beépültek, használatuk széles körű, mások azonban úgy vélik, hogy még jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie ezeken a területeken is.
Az önkormányzatok „piacán” is erősek az eltérések, csakúgy, mint a gazdasági életben – mondta Drimál István.
Egy nagyvállalat vagy megyei jogú város sokkal nagyobb anyagi és emberi erőforrásokat képes informatikai rendszereinek bevezetésére, fejlesztésére fordítani, mint egy kkv-szektorba tartozó vállalkozás vagy falusi önkormányzat. Hasonló különbségek egyébként a közigazgatás és az államigazgatás területén is fellelhetők – tette hozzá.
A fenti állítást támasztja alá a BKIK tapasztalata is: a levelek, megkeresések sok esetben még mindig faxon keresztül érkeznek a Kamarához, vagyis az önkormányzatok nem használják ki a telekommunikáció és az informatika lehetőségeit, még az elektronikus levelezés tekintetében sem. Előfordul az is, hogy egyes kistelepüléseken a szűkös anyagi forrásokra hivatkozva „luxusnak” tartják az informatikát, így a törvényben szabott minimumokon kívül nem hajtanak végre fejlesztést az eszközök vagy szolgáltatások területén.
Egyfunkciós eszköz?
Drimál István hangsúlyozta, hogy a KFT előírásait teljesítő informatikai rendszereket gyakran csak „célszerszámnak” használják: a számítógépes hálózat csak egy-egy funkció ellátására épül ki. A rendszer és az eszközök által kínált többletlehetőségeket azonban nem használják ki, még a már említett elektronikus levelezés szintjén sem.
Ezt példázzák a megyei földhivatalok, ahol a számítógépeket nyilvántartásra, összehasonlításra és adatbevitelre alkalmazzák.
Az alelnök szerint az önkormányzatok fejlődése magával hozza az informatikai fejlődést is.
Ebben nagy szerepet kaphat a régiók kialakítása és a közigazgatási reform. Ez egyrészt megváltoztatja a ma érvényes és működő hierarchiákat, másrészt szükség lesz az új kapcsolatok kiépítésére, és az új igazodási pontokra. A hierarchia átalakulását, az egymásrautaltságot, az új összekapcsolódásokat pedig az informatikának is követnie kell
Drimál István szerint, mivel a jegyzők túlnyomó többsége jogász vagy jogot végzett ember, nem minden esetben támogatják az önkormányzat informatikai rendszereinek fejlesztését. Gyakran a megfelelő IT-szaktudás is hiányzik, mivel a jogi karokon nem kap megfelelő súlyt az informatikai oktatás.
Fontos lenne, hogy a beérkező EU-s források nagy részét erre a területre fordítsák. Nagy előrelépésként értékelhető, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben önálló területkén szerepel az önkormányzatok, a közigazgatás informatikai fejlesztése. A pénzügyi források mellett nem szabad elhanyagolni a kommunikációt sem.
Emellett az is fontos lenne, hogy az Operatív Program pályázatai ne legyenek „agyonadminisztrálva”, azaz könnyen elérhető és lehívható segítséget adjanak az önkormányzatoknak.
Tanulni, tanulni, tanulni
Fontos lenne még a képzés és a továbbképzés rendszerének felállítása az önkormányzati dolgozók és vezetők informatikai tudásának, kultúrájának tudatos és rendszerezett továbbfejlesztése.
Szükséges lenne a megfelelő hierarchia szintek, követelmények kialakítására, így az egyes beosztásokhoz más és más IT tudásszintet lehetne megkövetelni.Az elméleti oktatás mellett a gyakorlat és az utókövetés területét sem szabad elhanyagolni.
Drimál István szerint egy e-önkormányzattal foglalkozó lapnak egy-két témát kiragadva kell a jogszabályokat Operatív Programokat, pályázatokat bemutatni.
Fontos, hogy a nem tipikusan az IT-technológiára irányuló tevékenységek is megjelenjenek, mint például humánerőforrás-menedzsment.
Mára már összemosódott az önkormányzat, az államigazgatás és a piac: az egyes területeken alkalmazott megoldások gyakran csak a törvényi előírásokból adódó apróságokban különböznek. Egy vállalat és egy önkormányzat is alapvetően szervezet, melyet az informatika kiszolgál.
Forrás:
AHÁNY HÁZ, ANNYIFÉLE INFORMÁCIÓ
Sokszínű igények
COMPUTERWORLD-SZÁMÍTÁSTECHNIKA
2006. november 21. XXXVI 47. szám
e-GOVERMENT melléklet 28. oldal